2013-tól egy intézmény keretein belül tevékenykednek a fővárosban a pedagógiai szakszolgálati intézmények. Az ezt megelőző időszakban a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat komoly erőfeszítések befektetésével törekedett a minőségi feladatellátás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Nkt. 46. § (3) g). A törvény és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott pedagógiai szakszolgálati feladatokat alapfeladatként kell ellátni, (Nkt. 4. § és 18. §.) a szülő és a pedagógusnevelő munkáját, valamint a nevelési–oktatási intézmény feladatait segítve.
A fővárosban, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként (továbbiakban: Intézmény) látja el a Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait. A feladatellátás a székhely mellett 32 tagintézményi ügyviteli helyen és 8 tagintézményi telephelyen történik. Ezen kívül minden tagintézményből számos nevelési–oktatási intézménybe járnak ki feladatellátás céljából heti rendszerességgel a szakemberek.
Az Intézmény kialakítását megbízott főigazgatóként, a megbízott főigazgató-helyettesekkel és tagintézmény-vezetőkkel együtt kezdte meg Mosányi Emőke, a jelenlegi főigazgató. Az átalakítást meghatározta, hogy korábban a pedagógiai szakszolgálati feladatokat különféle intézménytípusok látták el: az állami és nem állami fenntartású egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, nevelési–oktatási intézmények (általános és speciális tantervű általános iskolák), bölcsődék, gyermekotthonok. Az egyes intézmények egyesítése, különválása mára megtörtént, a feladatok kiszervezésének utolsó lépései azonban még folyamatban vannak. Ennek következménye az új feladatok és feladatelvonások által eredményezett kapacitásváltozás.
Az átalakítás folyamata legérzékenyebben a tankerületi ellátást érintette, a régebben különböző intézmények szervezésében megvalósuló szakszolgálati feladatok eggyé válása alkalmazotti létszámnövekedést, a vezetői struktúra átalakulását vonta maga után. Ugyanakkor az átszervezések, bővítések és fejlesztések determinálták a megújulást, növelték az intézményi implementáció lehetőségét (a gyermek/tanuló a lehető legközelebb lakhelyéhez kaphassa meg az ellátást, mozgástere ne korlátozódjon), és legalizálták a tartalmi változtatásokat.
Az új szervezeti keretekben más vezetői és pedagógusi kompetenciák domborodhattak ki. Az összefogott tevékenység helyi specialitások figyelembe vételével, a szektorközi együttműködések hiányosságait kiküszöbölve, lehetőséget teremtett az együttműködésre, a tudásátadásra, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására, a szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására. Az elmúlt évtizedekben, amit nem, vagy nehezen lehetett megvalósítani, annak ma átléptük a küszöbét.
A pedagógiai szakszolgáltatásokból a 23 tankerületi tagintézményben tíz szakszolgálati feladatnak kell megjelennie:
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
- fejlesztő nevelés
- tankerületi szakértői bizottsági tevékenység
- nevelési tanácsadás
- logopédiai ellátás
- konduktív pedagógiai ellátás
- gyógytestnevelés
- iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
- kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
Mindezekről a feladatokról a „Miben segíthetünk” menüpont alatt lehet bővebben tájékozódni.
